Az Ezüst (vegyjele Ag) fehér, erősen fénylő fém, amely jól nyújtható és hengerelhető, az arany után a legrégebben ismert nemesfém. Története szorosan összefügg az aranyéval, mert mindkét fém előfordul elemi formában is. Érceit már az ókorban is bányászták, kezdetben ékszereket, dísztárgyakat készítettek belőle, majd pénzverésre is elkezdték használni. Kr.e. 1200 körül az ezüst és arany értékaránya 1:2 volt az arany javára, majd rövid idő alatt az ezüst aranyhoz viszonyított értéke lecsökkent, a középkorbank 1 kg aranyért 13 kg ezüstöt adtak volna, s ez a szám fokozatosan növekedett: 1895-ben már 28 kg, 1939-ben már 77 kg, 2008-ban 65 kg volt az arány, napjainkban viszont mérséklődik ez a szám, 54,2 kg.
 

Az ókorban elsősorban Indiában, Spanyolországban és Görögországban bányásztak, majd Csehország és Az Egyesült Államok is jelentős mennyiséget hozott felszínre az idők során.  Ma Mexikó a világelső az ezüst bányászatban, évi 128,6 millió unciás mennyiséggel, őt követi Peru, Kína, Ausztrália és Chile az első ötben, utóbbi ország 41 millió unciás éves kitermeléssel bír. 
 

Az ezüst tiszta állapotában rendkívül lágy, könnyen megmunkálható, ugyanakkor puha és könnyen kopik. Ezért gyakran ötvözik, hogy az ötvözőanyagok – leginkább réz - hozzáadásával egy keményebb, ellenállóbb és tartósabb alapanyaghoz jussanak.
 

• a színezüst 960,5 Celsius fokon olvad meg;

• az ezüstötvözetek esetében az ötvözetben lévő színezüst mennyisége határozza meg az ötvözet finomságát: ez a szám megmutatja, hogy az ötvözet anyagának tömegegységében hány ezredrész színezüst van (pl. 800 ezredrész finomság jelentése: 1 gramm ötvözetben 0,8 gramm a színezüst tömege);

• rendkívül jól nyújtható: 1 gramm ezüstből 1800 m hosszú huzalt lehet készíteni, és 0,03 mm-es lemezzé kalapálható. Hidegen is jól hengerelhető és kovácsolható;

• az összes fémek között a legjobb hő- és villamos vezető, főleg a gyengeáramú technikában alkalmazzák (huzalok, érintkezők, biztosítók);

• keményebb az aranynál;

• a legtöbb fémmel jól ötvöződik, a higannyal amalgámot képez, amelynek felhasználása széleskörű (pl. fogászat, tükrök készítése);

• ékszeripari célokra széleskörűen alkalmazzák, aranyékszerek leggyakoribb ötvözőanyaga;

• katalizátor huzalszövet anyagként is használatos;

• vegyületei igen fényérzékenyek, ezért az ezüst a fotokémia fontos nyersanyaga;

• az ezüstforraszok nem csupán a nemesfémiparnak, hanem egyéb iparágaknak is nélkülözhetetlen kellékei;

• az ezüstöt tartalmazó szemüveglencsék a káros ultraviola sugárzások 97%-át blokkolja, úgy, hogy a 96%-ban átszűrődő fényt mennyiségét 22%-ra csökkenti;

• körülbelül 20 000 tonna ezüstöt bányásznak ki évente.